Az intézmény

A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt. - ApCsel 4,32

Hivatalos információk

Hivatalos megnevezés: Pécsváradi Római Katolikus Plébánia

Plébános: Főtisztelendő Lovász Zsolt atya

Plébániatemplom: Pécsváradi Nagyboldogasszony-plébániatemplom

Cím: Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 16.

E-mail: hosszuheteny.plebania@gmail.com

Telefon: 06 30 967 8772

Lovász Zsolt atya oldallagosan a Hosszúhetényi Római Katolikus Plébánia plébánosi teendőit is ellátja. 

Plébániánk bemutatása

A pécsváradi plébánia története

A középkori Pécsvárad jelentőségét, vallási központi státuszát jól mutatja az, hogy az apátság közvetlen szomszédságában, a monostortól nem függetlenül, a településen több plébánia is működött. Ilyen volt az elsősorban a telepesek miatt létrejött, de idegen (főleg német) és magyar pappal is működő Mindenszentek-templom köré szerveződő plébánia. Valamint a mai plébániatemplomunk helyén álló Szent Péter-plébániatemplom köré szerveződő plébánia is, amely pedig a településen élő szolgáló népek plébániája volt.

Ezek azonban nem tekinthetők a mai Pécsváradi Római Katolikus Plébánia közvetlen elődjeinek vagy jogelődjeinek. Jól megmutatja ezt, hogy a középkori Mindenszentek-templom újraszentelésekor kezdetben új titulust kapott (Szent Adalbert, melyet 1816-ig viselt). Az viszont mindenképp fontos kötődés a középkori hagyományokhoz, hogy az újraszerveződő pécsváradi plébánia egy igen régi, középkori templomot kaphatott központjául. Egészen addig, amíg az egykori Szent Péter-templom helyén fel nem épült a ma is használatos templomunk.

Az újonnan megalakuló plébániával kapcsolatos első forrásaink az 1719-es esztendőből származnak, melyek keresztelési anyakönyvek. Ez tehát az az időszak, amikortól egyértelműen mondhatjuk, hogy létezik a ma is ismert pécsváradi plébánia. Az újjáalapított plébánia különleges helyzetben volt, ugyanis nem a Pécsi Egyházmegyéhez, hanem az Esztergomi Érsekséghez tartozott. Ez időközönként okozott nehézségeket a plébánosi tisztség betöltésével kapcsolatban. Például mindjárt a plébánia megalapításakor: az első plébános, Mack János csak 1721-ben került ide.

A kezdeti időkben gyakori volt - bár a bencések nem tértek vissza -, hogy a településen szerzetesek (főként ferencesek, illetve kapucinusok) is működtek. Így például 1721 előtt is szerzetesek foglalkoztak a hívekkel. Az első keresztelési anyakönyvi bejegyzést is egy kapucinus szerzetes, Aurelianus készítette. Ahogy 1733 és 1753 között sem volt a településnek plébánosa, hanem szerzetesek vezették a plébániát, főként ferencesek.

Az 1753-as esztendőt követően már mindig volt plébános a településen. Az egyre növekvő lélek- és hívőszám mellett viszont szükség volt a szerzetesek, valamint a plébánián munkálkodó káplánok munkájára. Míg kezdetben a plébánia különleges helyzetéből fakadóan a plébánosok főleg az esztergomi érsekségből, addig a szerzetesek jellemzően Pécsről érkeztek.

A plébánia különleges helyzete 1775-ben szűnt meg, amikor a Pécsi Egyházmegye igazgatási hatósága alá került, és ekkortól kezdve többé-kevésbé már az a plébánia volt a pécsváradi, ahogy ma is ismerjük. Persze voltak különbségek, hiszen például időközönként változtak a településhez tartozó filiák. A plébánia kontinuitása azonban immár több mint háromszáz éves.

A pécsváradi plébánia napjainkban

Napjainkban a pécsváradi plébánia egy betöltött plébánia, melynek központja Pécsvárad. A plébániához (Pécsváraddal együtt) összesen hét település tartozik, melyek a következők:

  • Apátvarasd
  • Erzsébet
  • Kékesd
  • Nagypall
  • Pécsvárad
  • Szellő
  • Zengővárkony