1. rész: Az orgona szerepe a liturgiában

Hogy kerül a templomba az orgona? És miért van szükségünk rá? Az orgona felújításához kötődő cikksorozatunk első részében azt járjuk röviden körül, hogy miért van szükségünk erre a mindenképpen szép hangú (gyakran nevezik a hangszerek királynőjének is), de másfelől mégiscsak igen terhes eszközre. 

Hogy került az orgona a templomba?

Az orgona, persze nem abban a formában, ahogy ma ismerjük, egy igen régi hangszer. Az ős-orgona még a Krisztus előtti időkre vezethető vissza, feltalálója egy alexandriai ezermester. Később a görögök tökéletesítették, majd különösképp népszerűvé a rómaiak körében vált. Maguk a császárok is igencsak kedvelték az orgonákat. Az ekkor használt szerkezeteket leírásokból, ábrázolásokból és régészeti leletekből jól ismerhetjük. Például a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra is rekonstruált az 1990-es években egy ókori, aquincumi orgonát.

Az orgonákat népszerűségük ellenére a keresztény közösségek eleinte nem, pontosabban csak elvétve használták. Elsősorban azért, mert azok túlzottan kapcsolódtak a pogány szokásokhoz és a világi zenéhez. Például a Római Birodalom alkonyán még a gladiátorviadalok zenei kíséretében is helyet kapott a hangszer. A népvándorlás viharos évszázadai pedig teljesen eltűntették az orgonákat. Legalábbis nyugaton.

A Konstantinápolyhoz kötődő, keleti területeken az orgona tovább élt, és a 9. században innen tért vissza nyugatra, majd ekkor indult gyors terjedésnek az orgonakultusz. Hamarosan az orgona megállíthatatlanul beszüremkedett a keresztény templomokba és ezzel az egyházzenébe is. Használata általánossá vált, és csakhamar a liturgia legfontosabb hangszere lett.

Szükség van még napjainkban is az orgonára?

Láthattuk tehát, hogy hogyan vált az orgona az egyházi zene legfontosabb eszközévé. Ugyanakkor azt is látjuk és érzékeljük, hogy az orgona nagy teher is minden egyházközség számára. Jó kántort találni nehéz, ha pedig nincs egy állandó kántor, meg kell találni azokat az embereket, akik tudnak játszani a hangszeren. A hangszeren, amely mindennek tetejébe nagyon költséges is, mert néhány évtizedenként újra és újra fel kell újítani, amely rendre milliós nagyságrendű tételt jelent az egyházközségek számára. Ezúttal például nekünk több mint ötmillió forintot.

Mindeközben az orgona nem az egyetlen templomi hangszer! Ezt mi is megtapasztalhatjuk: szép és magasztos, mikor Somogyi Bettiék gitárral kísérik a liturgiát. Szolgálatuk megbecsülése és hálás megköszönése mellett mégis vitathatatlan, hogy mindannyian kötődünk az orgonajátékhoz, és érezzük belül, hogy egy orgonamentes templomból hiányozna valami. Valami, ami esszenciális. Hiszen az orgona nem csak egy a sok lehetséges hangszer közül, hanem kiemelt szereppel bír. Részben a fentebb bemutatott nagy hagyománya miatt, részben pedig azért, mert jellegzetes hangja ragyogó ünnepélyességet teremt. Épp olyat, ami igazán illik az Eucharisztia ünnepléséhez.

És hogy végleg pontot tegyünk arra a kérdésre, hogy szükség van-e még napjainkban is az orgonára templomainkban, a II. vatikáni zsinat "Sacrosanctum Concilium" című dokumentumát citálhatjuk: Egyházunk vezetői ebben úgy fogalmaztak, hogy az orgona "a lelket nagy erővel emeli Istenhez és az égiekhez". Ezt mi magunk is könnyen megélhetjük és megérthetjük egy szép orgonajáték mellett.

A kérdést persze jóval gyakorlatiasabban is meg tudjuk ragadni: az orgonára azért is szükség van, hogy énekünkkel mi is jobban bevonódhassunk a miséken Isten dicsőítésébe. Az orgona ugyanis vezeti a gyülekezet énekét (mely a legmagasztosabb imaforma, az Isten trónja körül álló angyalok is énekelnek!), és hozzájárul ahhoz, hogy a misét nagyobb áhítattal élhessük át. Ezzel pedig már vissza is tértünk az előző bekezdés gondolatához, amely az orgonajáték jelentőségének velejét adja!

Mindezek után nem lehet kérdéses az, hogy az orgonára nagy szükségünk van. Viseljük tehát szívünkön templomunk orgonájának sorsát, és lehetőségeinkhez mérten járuljunk hozzá annak felújításához. 

Adományait a templom bejáratánál elhelyezett perselybe teheti. Vagy elutalhatja plébániánk bankszámlaszámára is. Kérjük, utalás esetén közlemény rovatban tüntesse föl, hogy adományát az orgonafelújításra szánta!

Minden forint számít, hogy az orgona mihamarabb újra teljes pompájában szólalhasson meg! Köszönjük, a segítségét!

Adománymérő

Jelenleg az orgona felújításához szükséges összeg 10%-a sem áll rendelkezésre.

Cikksorozatunk jövőhéten a Nagyboldogasszony-plébániatemplom orgonájával fog foglalkozni.

Felhasznált források

Dékány, A. Gy. (2012). Orgonaismeret. Kántorképzők számára összeállított, rövidített változat. Kézirat. Harmat Artur Központi Kántorképző.

Enyedi, P. (2002). Az orgona helye a katolikus templomban. Magyar Egyházzene, 10 189–195.

Enyedi, P. (2013). Minek nekünk orgona? Orgonák, orgonajáték és orgonaoktatás az egyházban. Magyar Egyházzene, 21(1). 51–57.

Székely, K. (2018). "Az orgona a liturgia színe". https://romkat.ro/2018/06/18/az-orgona-a-liturgia-szine/