Asztrik ünnep Pécsváradon
November 16-án ünnepeljük harangszenteléssel egybekötve Szent Asztrik, első pécsváradi apát emléknapját. A szentmisét dr. Kvanduk Frigyes, általános helynök mutatja be. A misét egy rövid városi ünnepség követi az Asztrik szobornál, majd a templomban szeretetvendégséget tartunk.
Az esemény részletei
2025. november 16-án ünnepeljük meg Szent Asztrik emléknapját. A szentmise a szokott időben, 9:30-kor kezdődik, melyet dr. Kvanduk Frigyes, általános helynök mutat be.
A mise során megáldásra kerül az egyházközségünkhöz tartozó új harang is, amely Szent Asztrik tiszteletére kerül fölszentelésre.
A szentmisét követően 10:30-kor egy rövid megemlékezést és koszorúzást tartunk Pécsvárad Város Önkormányzatával és a Szent István Népfőiskolával az egykori bencés monostor (pécsváradi vár) északi falánál álló Szent Asztrik szobornál.
10:45-kor, a Táncsis utca és a Kossuth tér kereszteződésében lecserélt információs táblánál kerül sor a plébánia által megvalósított vallásturisztikai projekt zárására. A zárás során megáldásra kerül az új információs tábla.
Végezetül a hivatalos program befejezéseképp mindenkit szeretettel várunk 11 órától a Nagyboldogasszony-plébániatemplomban egy szeretetvendégségre. Az agapé ideje alatt bemutatásra kerül a vallásturisztikai projekt keretében a Pazirik Kft. által készített, "Asztrik örömében" elnevezésű pécsváradi vallásturisztikai aplikáció.
Mindenkit szeretettel várunk ünnepségünkön!
Szent Asztrik és kapcsolata Pécsváraddal
Szent Asztriknak kulcsszerepe van Magyarország és Pécsvárad történetében. Nevét országszerte ismerik, hiszen Asztrik hozta II. Szilveszter pápától a koronát államalapító szent királyunknak. És mindemellett kulcsszerepe volt a pécsváradi bencés apátság megalapításában is.
Szent Asztrik 955-ben született Radla néven Bajorországban. Később cseh területekre került, ahol prágai püspök lett. A bencés rendbe lépve vette föl az Asztrik Anasztáz nevet, és lett szent Adalbert társa.
995 körül már Géza fejedelem udvarában lehetett, amelynek eredményként 996-ban részt vett az első magyarországi bencés apátság, a Pannonhalmi Apátság megalapításában, melynek első apátja lett. Később, I. István királyunk kérésére alapította meg a pécsváradi bencés apátságot is, melynek szintén első apátja lett.
Megközelítőleg a pécsváradi apátság alapításával egy időben ment Asztrik apát Rómába II. Szilveszter pápához, hogy koronát kérjen István számára. Ez nagyon fontos volt, hiszen ezzel a pápa elismerte István királyságát.
Asztriknak azonban más fontos feladatai is voltak. Kulcsszerepet játszott a magyarországi egyházszervezet kiépítésében: részt vett a Kalocsai Egyházmegye megszervezésében, melynek első püspöke lett. Majd mikor Sebestyén esztergomi érsek megvakult, Asztrik helyettesítette érsekként.
Sebestyén gyógyulását követően (1012) Asztrik visszatért Kalocsára, ám érseki címét megtarthatta, így a Kalocsai Egyházmegye érsekségi rangra lépett.
Mindezek ellenére kapcsolata nem szűnet meg Pécsváraddal. Szent Gellért legendája szerint Asztrik személyesen találkozott két másik fontos szenttünkkel, Szent Mórral és Szent Gellérttel Pécsett, majd látta vendégül őket a pécsváradi monostor falai között.
Mór püspök pedig magánál tartotta Gellért urat a Szent Kereszt megtalálásának napjától egészen Péter és Pál ünnepéig. Azon az ünnepen Gellért úr beszédet mondott a népnek arról az igéről, hogy Ezek az irgalmasság férfiai (Sirák 40,10). A pécsváradi apát pedig szintén jelen volt az ünnepi istentiszteleten, mert őt is meghívta a püspök. Utána magával vitte Gellértet, és Pécsváradon tartotta Szent Benedek napjáig. Akkor beszédet mondott a népnek arról az igéről: Az igaz virul majd, mint a liliom (Ozeás 14,6). Ezen viszont Mór püspök jelen volt.
- Szent Gellért püspök Nagylegendája
Asztrik apát és érsek 1034. november 12-én hunyt el, 70 évesen. Halálának pontos körülményeit nem ismerjük. Bencés martirológium szerint Esztergomban érte a halál, vértanúként. Erről Hevenesi Gábor, jezsuita szerzetes, aki magyarországi szentek életét írta le a 17. században, nem ír.
Asztrik földi maradványait a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban 2014-ben azonosították. A szent földi maradványaiból egyházközségünk 2018-ban kapott egy darabkát, amely ereklyét azóta is hűen és tisztelettel őrzünk.
