Pécsváradi keresztek

Az országot, a megyét járva, bármilyen járművel utazva főleg kőből készült kereszteket figyelhetünk meg az utak mentén. Akadnak köztük szakrális helyek, olyanok is, amelyek egy-egy tragikus balesetre emlékeztetnek, és ott rendre virágot, koszorút, mécsest láthatunk. Annak jártunk utána, hogy az emlékezésen, a gyászon kívül milyen szerepe volt és van ezeknek a kereszteknek.

Út menti, útszéli kereszteknek – latinul crux viator – hívjuk a határoknál az út mentén állított kő-, fakereszteket, illetve bádogkereszteket. Utazásaink során mindannyian találkoztunk már velük, akad, amelyiken látszik, hogy nagyon régi, és olyan is, amely a közelmúlt tragédiáira emlékeztet.

Összességében az út menti keresztek nem csupán vallásos díszek: egy-egy táj, település vallásos és népi emlékeit is őrzik.

Kisemlékek

Az út menti keresztek úgynevezett szakrális kisemlékek. Nem impozáns építmények, mint a templomok vagy a kápolnák, mégis szent térként működtek (működnek), a hívek szent helyként tartották őket számon. Ugyancsak fontos tulajdonságuk, hogy ezeket nem az Egyház állította, hanem a hívek, és ők is tartották fönn.

A céljuk az volt, hogy Istent, Jézus Krisztust, a szenteket "kivigyék" a mindennapok terébe: az utakra, a határba, a földekre. Ezek a keresztek ott álltak, ahol az élet zajlott. Ahol dolgoztak, ahol elindultak és megérkeztek, ahol veszély leselkedett, ahol meg kellett állni egy pillanatra. Nem véletlen, hogy sokszor településhatárokon, dűlőutak találkozásánál, hidak közelében, dombtetőkön vagy faluvégeken emelték őket.

Keresztekkel egyértelműen katolikus, vagy legalábbis – mint Pécsvárad esetében is láthatjuk – vegyes hitfelekezetű vidékeken találkozhatunk. Így ma ezek arról is árulkodnak nekünk, milyen felekezetű vidéken járunk. A keresztek többségét 1850 és 1930 között állították, de természetesen napjainkban is láthatunk példát arra, hogy a hívek közössége valamilyen okból keresztet állít. Ilyet Pécsvárad esetében is tudunk, de erről később.

Ami magukat a kereszteket illeti, ezek igencsak különbözők lehetnek. Legnagyobb eltérés az anyagukban lehet: találkozhatunk kő-, fa-, pléh- és bádogkeresztekkel is. De abban is különbözhetnek, hogy a kereszten láthatunk-e korpuszt, esetleg valamilyen kiegészítő díszítést, például szentek szobrait.

Funkció – (Lelki) eligazodás

Az út menti keresztek egyik elsődleges funkciója az eligazodás segítése volt. Egyrészt profán módon, másrészt lelki értelemben. Nézzük meg mélyebben e funkciókat.

Határjelölés. A keresztek a mindennapi tájékozódás segítői voltak. A keresztek elhelyezésénél általában odafigyeltek arra, hogy az valamilyen határt jelöljenek. Ez lehetett például tájegységek végének és kezdetének jelzése, de mezőket, szántókat vagy tanyákat is lehatárolhattak. Nagyon gyakori volt, hogy az út menti keresztek településhatároló funkciót is kaptak. Ez napjainkban néha még szembetűnik, azonban a települések méretének növekedése e funkciót a keresztek jó része elvesztette, és sokszor ezek már a települések belterületére kerültek. De az is előfordult, hogy a kereszteket településen belül áthelyezték.

Azonban hiba lenne a kereszteket csupán profán funkciójuk alapján értelmezni, hiszen a lelki eligazodást is segítette, és ezeket a szakrális kisemlékeket a vallásos életben is használták. Jellemzően a népi vallásosság során. Például a búcsújárások útvonalába eső kereszteket énekkel, imákkal köszöntötték.

Ahogy, bár a kisemlékek nem az Egyház hivatalos emlékei, műtárgyai, az intézményesült vallási életben is szerepet kaptak, és gyakran pap által vezetett szertartásokat is végeztek e kereszteknél. Például ilyenek voltak a "körösztjáró napok", amikor áldozócsütörtök előtti hétfőn, kedden és szerdán a hívők papjuk vezetésével körmenet-szerűen, harangzúgás közepette kivonultak a határ egy-egy keresztjéhez, annak emlékezetére, hogy Krisztus kivezette tanítványait az Olajfák hegyére. A keresztnél és útközben énekeltek, imádkoztak. Pécsvárad esetében a 20. század elején például az említett keresztjáró napok szerdáján a pécsi országúton, a vasúti híd mellett álló vörös kereszthez vonultak a hívek. 

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy már maguk az állításuk is jelez valamilyen vallási meggyőződést, lelki elköteleződést. Az út menti kereszteket gyakran valamilyen fogadalomból állították, például hálából, esetleg valamilyen tragédia után vagy segítséget kérve. De ide tartozhatott a holtak iránti kegyelet is, és volt olyan időszak is, amikor akár penitencia, a vezeklés eszköze is lehetett a keresztállítás.

A keresztállítás lehetett egyéni (votaprivata) vagy közösségi (votapublica), de általában az előbbi volt a gyakoribb. Az állítás egyediségének megfelelően a gondozásukat is a hívek látták el. Egy-egy család vállalta magára, és a feladatot általában a nők végezték el. A virágokkal történő feldíszítése heti rutin volt, mely díszítést szombatonként tettek oda, halottak napján gyertyát gyújtottak a kereszteknél.

Elnevezésükről

A keresztek elnevezése különféle lehet. Utalhat arra, ahol elhelyezték a keresztet, utalhat az állító családra, utalhat az anyagára, tulajdonságára, méretére vagy állapotára is. De neve viselheti annak emlékét is, hogy milyen okból állították (pl. Láz-kereszt stb.), ahogy a szerepét is őrizheti (pl. Búcsú-kereszt stb).

Ha megjelenik a kereszt mellett valami más alak is, például egy szent, akkor gyakran ennek a nevét veszik föl. Pl. Szűz Mária-kereszt stb.

Pécsvárad

Részben katolikus településként Pécsváradon is számos kereszttel találkozhatunk. Ráadásul, egy olyan kőfaragó központban, mint amilyen Pécsvárad volt régebben, ezek jelentős része kőből készült.

Az alábbiakban található galériában e keresztekről találhatunk képeket. Ezek anyagukban, kinézetükben eltérnek. Némelyiket át is helyezték, némelyik a település bővülésével a városhatárról a belterületre "költözött" – anélkül, hogy áthelyezték volna.

A képeken láthatjuk, hogy a keresztek állapota is változó. Vannak viszonylag jó állapotban lévő keresztek, de találkozhatunk olyanokkal is, amelyek nagyon rossz állapotban vannak. Különösen fájó a kálvária két letört keresztje, mely azonban hamarosan megújulhat.

Mielőtt azonban a szavak helyett a képek beszélnének, még érdemes kiemelni a Szent Vér és a Fénykereszteket. Ugyanis ezek jó példái annak, hogy a hívek jámborsága napjainkban is teremtő erejű lehet. Előbbi 2007-ben került felállításra, míg utóbbi 2010-ben. A Szent Vér kereszt Szabó László szobrászművész munkája. A Fénykereszt pedig egy nagy méretű, 7,38 m magas alkotás, amely egy magánkinyilatkoztatás alapján került fölállításra világszerte, és így köztük a Zengő-hegy lábánál is. A magánkinyilatkoztatás értelmében, aki az itt kinyilatkoztatott imát elmondja, megmenekül a katasztrófáktól.

Az ima:

Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert Szent Kereszted által megváltottad a világot!
A Názáreti Jézus legyőzte a halált, ORSZÁGA ÖRÖK.
Eljön, hogy uralkodjék a világ és az idő fölött.
-
Uram, Istenem! Légy irgalmas azokhoz, akik szent nevedet káromolják, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!
Uram, Istenem! Légy irgalmas azokhoz, akik botrányokozással a világot betöltik, szabadítsd meg őket a sátán szellemétől!
Uram, Istenem! Légy irgalmas azokhoz, akik Tőled eltávolodtak, ajándékozd meg őket az Oltársizentség édes ízének kegyelmével!
Uram Istenem! Légy irgalmas azokhoz, akik eljönnek, hogy dicsőséges Szent Kereszted alatt bűneiket megbánják, ajándékozd meg őket isteni Megváltónk békéjével és örömével.
Uram, Istenem! Irgalmasságod hozza le a földre a Te Uralmadat, és mentsd meg az emberiséget, amíg időt adsz neki a megtérésre.
A Te időd közeledik. " Bizony hamarosan eljövök!"
Jöjj el, Uram Jézus!

A gyűjtés összeállítója: Rózsa Sándor Barnabás.

Közösségünkért végzett munkáját hálás szívvel köszönjük!