Plébániaépület
A plébánia szó nem csak az intézményt, hanem a paplakot is jelöli. Pécsváradon egy klasszicista stilúsú, legalább háromszáz éves plébániaépület áll, mely nem csak egyházközségünk, de városunknak épített örökségének is fontos részét képzi.
A plébánia mint épület
A pécsváradi plébániai épület, avagy paplak az egykori, középkori Pécsvárad területén fekszik (Újpécs városrészen), közvetlenül a temető, illetve a Mindenszentek-kápolna szomszédságában (Pécsvárad, Kossuth Lajos tér 16.).
A középkori városrész nem csak azért fontos tény a plébánia épületével kapcsolatban, mert szimbolikusan jelzi az ősiségét: a plébánia épületének pincéje középkori eredetű. De maga az épület is igen régi alapokon nyugszik. Egyes források szerint már a 15. században itt állhatott, vagy egy része már ekkor létezhetett. Más források magát az épületet 1732-es készítésűnek datálják. Ami viszont bizonyos, hogy most álló paplak földszinti részének létezéséről már egy 1733-as összeírás tanúskodik. Később ezt az épületet kiegészítették: 1763-ban több szobával bővült.
Egy komolyabb átépítésre (vagy újjáépítésre) 1818-ban került sor. Ezt követően egy kétszintes, klasszicista stílusú épület lett a paplak, melynek földszintjén konyha és étkező, az emeletén pedig öt szoba is kialakításra került.
Ezt követően az épülethez valószínűleg nem nyúltak hozzá, vagy legalábbis komolyabb horderejű felújításra nem került sor. Emiatt a 20. század elejére az lényegében lakhatatlanná vált, és 1907-ben kerül sor egy komolyabb felújításra, amikor például új padlókat és új kályákat kapott a paplak. A nem megfelelően kialakított emésztőgödör miatt néhány év múlva újabb beavatkozásokra volt szükség. Ezek viszont nem nyújtottak tartós megoldást, és az épülethez tartozó emésztőgödör rossz elhelyezése miatt a vizesedés folyamatos problémát okoztt a 20. század nagyrészében. Például az 1960-as években emiatt egy teljes vakolásra is szükség volt.
Szintén az 1960-as években egy komolyabb felújításra is sor került, mert az ablakkeretek már korhadtak voltak, és a tetővel is problémák adódtak. Talán az 1970-es évek végén is hozzányúltak az épülethez. Majd a homlokzat és a tető felújítására, karbantartására 2002-ben került sor.
Ami a paplak építészeti sajátosságait illeti, egy egy szintes, szabályos téglalap alapú épületről beszélhetünk. Maga az épület különösebb díszítést, dekorációt nem visel magán: sima vakolt, egy színű falfelülettel rendelkezik, amelyet az emeleti szint padlóvonalában húzódó fehér sáv tör meg. E sávból indulnak ki az emeleti ablakok, melyeket szintén fehér sáv fut körbe, felnyúlva egészen a zárópárkányig. Műemléki szempontból kifejezetten értékes, megőrzendő elem a bejárati ajtó, a pincelepjáró ajtaja, az utcai kerítés és a kapu.
A pécsváradi paplak egy fontos, több száz éves műemléki értéke a településünknek, melynek megőrzése közös felelősségünk. Ennek szellemében az épület korszerűsítése és teljeskörű felújítása 2025. december 20-án kezdődött el, melyet Magyarország Kormánya és a Pécsi Egyházmegye támogat.
A pécsváradi plébánosok névsora
- Mack Mátyás (1721)
- Faber György (1722-1733)
- Pajer József (1753-1762)
- Pajer György (1762-1775)
- Schuster Ignác (1775-1806)
- Szűts László (1806-1818)
- Nagy János (1818-1825)
- Majer János (1825-1832)
- Horváth Ferenc (1833-1855)
- Bedekovics György (1855-1863)
- Markovics Antal (1864-1866)
- Türk Antal (1866-1869)
- Teslér (Tesléry) Sándor (1869-1906)
- Czernohorszky József (1906-1915)
- Kéthelyi József (1915-1926)
- Kirschanek Ödön (1927-1934)
- Reinhardt György (1934-1952)
- Curillovics Ottó (1952-1961)
- Kiszeli Gyula (1961-1966)
- Mott János (1966-1996)
- Kövesdi János (1996-1998)
- Antal Géza (1998-2023)
- Lovász Zsolt (2023- )